Egy újabb örök kérdés: a tenyésztő felelőssége az eladott állatért!
Előre bocsájtom, hogy igazán felelősséget vállalni élő állatra NEM lehet! Hogy miért? Ezt is le fogom írni.
Három nagy csoportba szedném: - Tenyésztési hiba
- A gazdája hibája
- Tenyésztőn és Gazdán kívül eső dolgok
Tenyésztési hiba: Akkor beszélünk tenyésztési hibáról, ha az állat valamilyen genetikailag öröklődő betegségben szenved vagy halálozik el. Erről nem feltétlen tud a tenyésztő így a kártérítés mértéke is ettől függ. Bizonyított tenyésztési hibánál sem jár egyértelműen vissza az egész vétel ár.
Bizonyítás: Azt se felejtsük el, hogy a tenyésztési hibát bizonyítania kell a gazdinak. Halálozás esetén hiteles boncolási jegyzőkönyvvel, mely egyértelműen azonosítja az állatot. Esetemben chip olvasás, hiteles fotó, hogy a chipet valóban abban a sünben olvasták le. Származási lap alapján is azonosítani kell. Ha ez nem történik meg nem hiteles a tenyésztési hiba vádja így nem vagyok köteles bármiféle kártérítésre.
Ha nem halálozott el a sün akkor is szükségesek a vizsgálatokról készült leletek bemutatása. Ha erre a gazda nem hajlandó, illetve nem egyértelmű a vizsgálat eredménye nem kötelezhető a tenyésztő kártérítésre.
MTTE adatbázisban rögzített és chippel ellátott sünnél minden esetben ez az eljárás. Az egyesület felé is bemutathatóak a leletek.
Gazda hibája: Minden élelmezésből adódó betegség és halálozás felelőssége a gazdát terheli. ( ha a süni 7-10 napja van már a gazdánál nem vonható felelősségre élelmezésből adódó betegségért vagy pusztulásért a tenyésztő ). Ebben az esetben is szükséges a boncolás. Ha 7-10 napja van csak a sün új gazdánál akkor a boncolás határozza meg lehet e a tenyésztő a felelős az elhullásért.
Egy ilyen kis termetű állatnál 1-2 nap is elegendő, hogy legyengüljön, kiszáradjon és beteg legyen.
Tenyésztőn és Gazdán kívül eső dolgok: Az első és leggyakrabban előforduló a hibernáció. Sajnos ez a fiatal állatokra sokkal veszélyesebb mint a felnőttekre. A fiataloknak sokkal kevesebb a tartalékuk, hamar lefogynak és könnyebben elpusztulnak.
Kezdő gazdi nem biztos, hogy azonnal felismeri a jeleket így fontos, hogy tájékoztassák a tenyésztők a gazdikat róla hogyan tudják felismerni.
Ilyen ok lehet például, ha a sün megsérül a helyén vagy a lakásban. Erről nem feltétlen tehet a gazdája sem a tenyésztő meg pláne nem.
De lehet egy méh gyulladás is ami sok esetben elviszi a sünit ha nem ismeri fel a tüneteket a gazda időben. Méh gyulladást nem csak ellés után kaphat egy süni ez minden ivarzás után megtörténhet. De ez sem tenyésztési hiba.
Egyéb okokba írnám a szerv problémákat: Erre mondhatnánk, hogy tenyésztési hiba ami nem feltétlen állja meg a helyét. Született már sün fél vagy túl kicsi vesével, kicsi májjal, nagyobbodott szívvel és fél tüdővel. Ezek mind lehetnek méhben szerzett vagy szülés közbeni sérülések oka. Ha túl nagy az alomszám akkor is fordulhat elő ilyen. A méhben nem jut egyformán táplálék a sok kölyöknek, nagy alomnál 1-1 kölyök mindig elnyomódik, kisebbnek és gyengébbnek jön a világra. Az esetek nagyobb részében ezek a kölykök is szépen felzárkóznak testvéreikhez az első hetekben.
És az alap kérdésre egy általam helyesnek vélt válasz: Állatra garanciát vállalni nem lehet.
Az állat egy élőlény, aki be akad, fenn akad, leesik, nem eszik, nem iszik, rosszul tartják, nem megfelelő élelmet kap... stb stb. Az állatokkal bármi történhet amire nem lehet előre számolni. Nem lehet mindent a tenyésztő nyakába varrni tenyésztési hiba címen.
Egy papírlap melyben a tenyésztő garanciát vállal az állatára ( láttunk ilyet: whs esetén 2 év alap helyzetben 3 év ), szerintem erőltetett szemfényvesztés. ( ha beteg lesz vissza viszi a tenyésztőnek aki "garanciában" ingyen gyógyíttatja a garancia idején, pl egy olyan megfázással vagy méh gyulladással ami nem is a tenyésztő hibája?! Valljuk be ez így viccesen és ledegradálóan hangzik ).
A normális álláspont az én szemszögemből a minden eset egyedi elve. A tenyésztő és gazda közti kapcsolat és megállapodás tárgya, hogy kárpótol vagy sem.
Én hogyan csinálnám vagy csináltam, kerültem ilyen helyzetbe:
Hibernálódás: pusztult el gazdinál 11 hetes sünim. Két hetet volt náluk. Természetesen kaptak a gyerekek egy másik kölyköt ajándékba. Nem az ő és nem az én hibám volt. Ez így van rendjén.
Méhgyulladás: ilyen helyzetbe csak tenyésztővel kerültem, aki tisztában van ennek a lehetőségnek a fennállásával egy vemhesség után. Ha gazdinál ilyen történne és szeretne másik sünit egy baráti árat biztosan meg tudnánk beszélni.
Élelmezés: ha rosszul etette és tartotta a sünt akkor valószínűleg én többé nem adok a kezébe sünt. Ilyen helyzetbe is kerültem. Két esetet emelnék ki. Az elsőben egy kezdő tenyésztő akarta rám húzni, hogy a pár hónapos sün WHS-es és tenyésztési hibás és vonjam ki a két szülő teljes vonalát. Azóta is köszönöm nem beszélünk.
A másik esetben a gazdik hibásak voltak, rosszul etették és elpusztult a süni. Egy percig sem volt kérdés, hogy szerették, tévedtek... megígérték, hogy hallgatnak rám, így egy másik sünit kaptak tőlem. Aki köszöni makk egészséges.
Szervi probléma: azt hiszem ha ilyenbe futnék egy minimális engedménnyel adnék új sünit.
Otthoni baleset: ha a gazdánál éri baleset a sünt nem biztos, hogy adnék engedményt egy újabb sün árából, de ez is a helyzettől és a gazdától függ.
Senki ne essen a hibába, hogy elkápráztatja a kezdő csomag mérete és az EÜ garancia. Állatra garanciát vállalni nem lehet. Azért kell tenyésztőtől venni és nem szaporítótól vagy állatkereskedésből. A tenyésztők számolnak ezekkel a helyzetekkel és igyekeznek megoldani őket.
Ha tenyésztési hiba is áll a háttérben, leletekkel és bizalommal kell a tenyésztő felé fordulni. Biztosan megoldásra kerül a dolog. Nem minden esetben tud a tenyésztő az adott problémáról.
Azonban ahol bizonyítottan hibás sünöket tenyésztenek ott más a helyzet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése